Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
Az adataira a GDPR-irányelveknek megfelelően vigyázunk.
Levele elküldésével elfogadja adatvédelmi tájékoztatónkat.
Levele elküldésével elfogadja adatvédelmi tájékoztatónkat.
Az idei berlini IFA kiállítás egy korszakhatárt jelölt ki: a technológiai innováció központja áthelyeződött Ázsiába, a kínai márkák pedig már nem követők, hanem tempót diktálók. A robotika, a mesterséges intelligencia és az energiahatékonyság területén bemutatott újdonságok hamarosan a magyar háztartásokban is megjelenhetnek – a lépcsőmászó robotporszívóktól az otthoni napelem-rendszerekig. Rózsa Márton, a MediaMarkt Magyarország kereskedelmi igazgatója az Economxnak elmondta azt is, hogy a hazai vásárlók egyre tudatosabban választanak, és egyre nyitottabbak az innovatív, valódi értéket képviselő megoldásokra. A kereskedelem feladata pedig szerinte az, hogy ezt élménnyé és személyre szabott tanácsadással elérhetővé tegye.
Szerző(k): Károly GáborHét év budapesti működést követően immár négy vidéki városban is elérhetőek a Mol Limo járművei.
Szerző(k): Károly GáborA változó gazdasági környezethez igazodva új, rugalmas üzleti tarifacsaládot és egy, a kkv-knak szóló digitális applikációt jelentett be kedden a Yettel.
Szerző(k): Károly GáborA geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi háborúk nyomán gyenge növekedési pályán marad a világgazdaság, de Európában hosszabb távon fordulat jöhet – derült ki az Amundi háttérbeszélgetésén. A szakértők szerint a kontinens stratégiai autonómiára építő programjai, a német fiskális élénkítés és az energiaátmenet beruházásai új növekedési forrást nyithatnak. Bár a GDP bővülése rövid távon 1 százalék alatt marad, 2026-tól már tartós fellendülés jöhet, amit a fogyasztás és a beruházások erősödése hajthat. Az Amundi elemzői úgy látják: a védelmi, energetikai és technológiai fejlesztések, valamint a bankszektor és az egészségügy együtt alapozhatják meg Európa versenyképességének újjáépítését.
Szerző(k): Károly GáborA mesterséges intelligencia és az automatizáció már most emberek millióinak munkáját váltja ki, és Pogátsa Zoltán közgazdász szerint ez a folyamat csak gyorsulni fog. Úgy véli, ha a gépek veszik át a termelést, a társadalomnak új gazdasági modellre lesz szüksége, különben összeomlik a fogyasztás és vele együtt a gazdaság is. A megoldás szerinte a feltétel nélküli alapjövedelem, amely nem luxus, hanem a működőképesség záloga lehet.
Szerző(k): Károly GáborAz elmúlt másfél évtizedben négyszeresére nőtt a privátbanki ügyfelek kezelt vagyona Magyarországon, és hamarosan elérheti a 20 ezer milliárd forintot. A látszólag impozáns számok mögött azonban rendkívüli vagyonkoncentráció húzódik meg: a leggazdagabb 100 magyar ma már a teljes lakossági pénzügyi vagyon több mint 13 százaléka felett rendelkezik, miközben a társadalom alsó fele mindössze 7 százalékot birtokol. A szakértők szerint az „átlagos” magyar háztartás pénzügyi mozgástere lényegében nem bővül – sőt, a jövőben a mesterséges intelligencia térnyerése új kockázatokat is hozhat a vagyonkezelésben.
Szerző(k): Károly GáborAz augusztusi infláció a várakozásoknak megfelelően alakult, a maginfláció pedig négy éve nem látott mélypontra süllyedt. Bár ez kedvező fejlemény a jegybanki cél elérésében, az inflációs pálya továbbra is hullámzó maradhat, és a lakossági várakozások is magasak. Elemzők szerint idén így nem lesz tere újabb kamatcsökkentésnek, a boltokban pedig a kormányzati árszabályozás határozza meg, mennyire érzik a vásárlók a saját bőrükön a drágulást.
Szerző(k): Károly GáborAz AI agentek egyre több vállalatnál jelennek meg, de nem mindegy, mi számít valódi mesterséges intelligenciának és mi csak automatizációnak álcázott rutin. Szekeres Viktor, a Gloster többségi tulajdonosa és elnöke az Economxnak elmondta, milyen területeken hoznak valódi hatékonyságot, mikor térül meg a bevezetésük, és miért tévhit, hogy „elveszik az emberek munkáját”.
Szerző(k): Károly GáborWindisch László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint 2019 és 2023 között 200 milliárd forintot költött luxusingatlanokra a jegybank, melynek működését a „teljes kontrollnélküliség” jellemezte ebben az időszakban. Az alapítványok tényleges vagyonvesztése meghaladhatja a 150 milliárd forintot.
Szerző(k): Károly Gábor
